Az év első fordulója, (ami a verseny sorozat hatodik megállója) nem hozott extra izgalmakat. Az ünnepi hangulat és az ezzel járó „lassulás” jól érzékelhető volt a csapatokon.  A mai eredmények  sora szinte „duzzog” a papírformáktól, nagy meglepetés váratlan eredmény ezúttal nem született. 

Az „A” ligában nagy várakozás előzte meg a FC Plan-And-Bau:Cel FC mérkőzést (0 : 2). A Plan jól erősített az idei évre és ez idáig egy mérkőzésen talált csak legyőzőre. A Cel az idei évben többek között Oláh Máté remek formájának is köszönhetően az aranyért küzd. László Zoltán Szilveszter Kupán szerzett térd sérülése azonban komoly érvágást jelentett, az idei évet viszonylag rövid kispaddal kezdő Celnek.

Az első félidő kiegyenlített küzdelmet hozott - már-már a gól nélküli félidőt könyvelte el mindenki - amikor Oláh Máté a félidei sípszó előtt nem sokkal a Celnek szerzett vezetést. (0-1)

A második játékrész sem bővelkedett sziporkázó pillanatokban. A mezőnybe folyt a játék. Mind az egyik mind a másik oldalon csak a sarokrúgások jelentettek veszélyt kapura. A vége előtt kilenc perccel azonban újra villant Oláh Máté. László Noel a felező vonalról remekül passzolt Oláhhoz, aki lekezelte, majd a kapuba vágta a Cel Fc második gólját. (0-2)

A találkozó ezzel eldőlt. A Plan and Bau nem adta fel ugyan a küzdelmet, de gólhátrányát már nem tudta ledolgozni a „Rekord bajnokkal” szemben.

Horváth Ákos (FC Plan and Bau): Szerettünk volna pontokat szerezni. Sajnálom, hogy nem sikerült. Nem tudtuk igazából magunkat összeszedni, fásult és álmos játékot mutattunk. Jobb csapat a Cel, de a mai meccsre úgy készültünk, hogy megfoghatjuk őket. A mi csapatunk még alakulóban van, így féltávnál, reálisan visszatekintve a középmezőnybe várom a csapatunkat. A bajnoki cím már nem releváns számunkra, véleményem szerint ez két csapat: a Cel és Rose között fog eldőlni.

Szeitz Gábor(Cel Fc): Rangadó volt a javából. A Plan-and-Bau-val mindig nagyon nehéz meccseket játszunk. A mai se volt könnyű, főleg azért mert az egyik legjobb játékosunk a László Zoli térdsérülést szenvedett és ezért a mai meccsen és az elkövetkező mérkőzéseinken sem tudunk számítani rá. Az eddigi stabilitást egyértelműen megbontotta ez a sérülés. Az elkövetkező mérkőzések adnak arra választ, hogy tudjuk-e őt pótolni. Idén az első három hely valamelyike a célkitűzés, de ha aranyérmesek leszünk azt se bánjuk. Viccet félretéve úgy gondolom, hogy rajtunk kívül minimum két csapatnak: a nagyon egységes Rosénak és a remek játékot mutató Lindaunak is meg van az esélye erre.